Lóri repülős

Nyíregyházán 2012. július 26. és augusztus 5. között rendezik meg a Motoros Műrepülő Világbajnokságot. Ezzel kapcsolatban nyílt egy kiállítás a városban, ahol egy sárkányrepülőt és egy vitorlázó repülőt tekinthetnek meg az érdeklődők, sőt, bele is ülhetnek. A nagyobbaknak MIC-szimulátor is rendelkezésre áll katonai felügyelet mellett.

Mi tegnap néztük meg a kiállítást, Lórinak nagyon tetszett, alig akart kiszállni a gépből. :)

Lóriságok

Tomi meséli Lórinak, hogy a kígyók megeszik az egereket. Mire Lóri megkérdi:
- A kígyó bográcsban megfőzi az egeret és utána megeszi?
(Logikus, ugye? :)


Előzmény: Kicsi korától kezdve, ha Lóri megüti magát, megpusziljuk és utána már sokkal jobb minden. :) Lóri csúszdázik egy halsütő udvarán és nem túl jó helyen van a kis csúszda (lejtőn), elsőre kicsit megüti a fenekét a földön. Így azt kéri, inkább kapjam el.
Csúszik vagy tízszer, megkérem, hogy most már fejezzük be, mert meghúzódott kicsit a hátam korábban és fáj. Mondja nekem:
-Anya, megpuszilom és akkor már biztosan nem fáj, jó? :)
(És tényleg olyan meggyőződéssel a szemében mondta, hogy mikor megpuszilta a derekamat (addig ért fel), utána már nem is fájt. :)

Esti buli

Sok a lemaradásom, beszámolás a nyaralásról, Marci első szülinapja, stb. De ezt muszáj megosztanom :)

Nyaralás

Budaörsi barátai meghívtak Bennünket egy hétre, így idén (is) ez volt a nyaralás számunkra. Úgy gondoltuk, ha jó idő lesz, onnan lemegyünk a Balatonra is néhány napra.

Július 7-én, szombaton indultunk itthonról és már előre tudtuk az aznapi programot: Anyukám délután repült Rómába Ferihegyről, így azt gondoltuk, Lórinak nagy élmény lenne látni a gépeket közelről fel- és leszállni. Ötletnek nagyon jó volt, csak épp a kilátóterasz nem üzemelt (nem csak épp akkor, állítólag mostanában egyáltalán). Szegény Lóri nem értette, miért nem láthatja a repülőket, ui. a parkolóból, meg az épületből sajnos semmit se látni, csakis a teraszról. Kicsit kárpótolta őt  az Inci mamával és Józsi papával történt találkozás, valamint a Ferihegy melletti régi repülőgéppark (igaz, ezt csak a kerítés mellől nézték meg Tomival).

Kedden délután kimenőt kaptam, találkoztam a barátnőimmel Pesten a belvárosban, szuper volt, be nem állt a szánk estig. :) Így, gyerekek nélkül nem is tudom, mikor beszélgettem utoljára. :) Ezúton is köszönet a bébiszittereknek! :)

Szerdán az egész napot a városban töltöttük. A Villányi-úton hagytuk az autót, onnan tömegközlekedtünk, hiszen nálunk, Nyíregyházán csak autóbusz van, semmi más, Lóri pedig igazi kisfiú, imádja a járműveket. Lóri az Annapetiésgergőből ismeri a Siklót és hetek óta nyúz bennünket, hogy üljünk fel rá mi is. Ez a kívánsága hamar valóra vált és nagyon élvezte. :)  

Kicsi nézelődés és séta után a Várbusszal lementünk a Moszkva térig (bocs, Széll Kálmán tér), hogy ott metróra szállva bejussunk a belvárosba. Lóri már a buszon elpilledt az ölemben, vsz mert jó meleg volt aznap is. Kicsit tanácstalanok is lettünk Tomival, hiszen Marci még aludt a babakocsiban, hogy hová is tesszük Lórit, mégiscsak a tesókocsi kellett volna. Szerencsére azonban a metró név hallatán Lóri felélénkült. Még sosem utazott ilyen hatalmas mozgólépcsőn és  nagyon meglepte a nagy huzat és sötétség a peronon.

 Meg se mert mukkanni a metrón. :)

A Deák-téren szállunk le és kerestünk egy McDonald's-et ebédelni. Ebéd után Lóri ülhetett a babakocsiba aludni, mi pedig a Váci utcában sétáltunk. Mikor Lóri felébredt, elindultunk az Astoria felé, hogy ott szálljunk fel a villamosra, addigra Marci újra elaludt, így cseréltek babakocsit megint. :)  Még betértünk egy sütire a Jégbüfébe, és mentünk vissza Budaörsre.

Bár az idő kérdéses volt még akkor is, csütörtökön mégis foglaltunk szállást Balatonfüreden. Pénteken dél körül el is indultunk, hogy elkerüljük a csúcsforgalmat. Hamar le is értünk, kicsomagolás után lementünk sétálni a partra. Meglepett, hogy 20 fokra hűlt le a hőmérséklet és csak reméltük, hogy másnap tényleg jó idő lesz. :)

Betértünk egy cukrászdába, Lóri csokitortát választott.

Azért örült neki. :)

Másnap szerencsére tényleg szuper idő lett, így délelőtt elmentünk sétahajózni.

Utána pedig egész nap strandolunk, a gyerekek jól érezték magukat. A víz kicsit hideg volt (24 fokosra hűlt), így Marci nem élvezte, de minden más tetszett neki.
Lórinak különösen a csúszda tetszett a strandon:

Vasárnap bepakolás után hazaindultunk, mert féltünk a nagy forgalomtól, ráadásul Bruce Willis is épp az M3-as bevezető szakaszán forgatott megint, úgyhogy azt a szakaszt kikerültük.
Az eddigiekhez képest Marci nagyon jól bírta az utat, Lóri ügyesen szórakoztatja, bohóckodik neki. :)
Hazafelé még szivárványt is láttunk, bár a képen csak egy látszik, de kettő is volt egymás mellett. :)

Júliusi cukiságok

Marci lépeget

Zempléni kirándulás

Kis halasztással, de szerencsére elindultunk, az idő még túl jó is volt április végéhez-május elejéhez képest.

A szállásunk Mikóházán volt az Anna Vendégházban, ami kis játszótere miatt azonnal Lóri kedvencévé vált. Marcinak is jót tett a falusi, hegyi levegő, mert este beájult és végigaludta az éjszakát. :)

Reggel lementünk autóval Kőkapura, hogy a fiúk felszállhassanak a kisvonatra. Mivel jó volt az idő, nyitott kocsik közlekedtek, a képen nem is igazán látszik, hogy vonaton ülnek Lóriék. :) Mi pedig integettünk  nekik és kicsi séta autóval utánuk mentünk a végállomásra, Pálházára.

Visszatérve még pár szó erejéig Kőkapura: számomra nagyon hangulatos kis település. Van ott egy nagyon szép kastély, ami jelenleg hotelként működik. A hotelkertben magyar királyok szobrai találhatóak fából faragva. 

Napi háromszor jár a kisvasút áprilistól októberig, a kalauzok nagyon kedvesek. Jegyet a vonaton lehet venni. A megállónál több vendéglátóipari egység is működik, étterem, kávézó, mézeskalácsos.

Lejjebb kicsi, tiszta vizű patak csordogál, alatta vannak a rönkházak, amik régen vsz táborok helyszínei lehettek, de most is üzemelnek.

Másnap Pálházán sétáltunk kicsit, majd Hollóházára autóztunk. Hollóháza a porcelánról híres, van ott múzeum és mintabolt is, valamint egy 2. osztályú és kísérleti termékeket árusító bolt is.

Később utunk Füzérradványra vezetett, mi Anyukámmal és Marcival Kőkapuról sétáltunk fel oda. Füzérradvány a Károlyi-kastélyról híres, ami ha jól tudom, kb. 1990-ig szanatóriumként működött, aztán kezdték el felújítani. Jelenleg pár földszinti helysége látogatható tárlatvezetéssel. A parkja miatt is érdemes ellátogatni oda, gyönyörű, régi fák vannak ott sok-sok mókussal. :)

Nekünk a mostani kirándulás alkalmával csak ennyi fért bele, de Sátoraljaújhelyen üzemel ilyenkor is a libegő, Sárospatakon többek között a várat érdemes megnézni, Tolcsván és Tokajban pedig egy jó bort muszáj inni. Szóval aki esetleg még nem járt erre, mindenképp érdemes eljönni, rengeteg a programlehetőség.

Megint betegség...

...és mikor? Épp a betervezett kirándulás előtt. 

Mikor még nem volt gyerekünk, csodálkoztunk azon, hogy a barátaink kislánya tényleg mindig a közös utazás előtt lett beteg. Nem is gondoltuk, hogy nálunk is így lesz ez. 2 éve is, tavaly is, és idén is. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a hányós vírus agresszív volt ugyan, de csak két infúzió kellett, és Lóri már a kórházban épp úgy ugrált, mint itthon,. Sőt, kijelentette, ide máskor is jövök...

És mivel így alakult, még kirándulni is el tudtunk menni és Lóri nagyon jól érezte magát. :)

9 hónapos Huncutka

Óvoda

Tegnap volt az óvodai beiratkozás.

Bevallom, én is izgultam kicsit és bár nem vagyok sírós (érzékeny igen, de nem szoktam sírni) típus, elszorul a torkom a gondolatra és könnybe lábad a szemem, hogy Lóri már ilyen nagy, óvodás lesz...

Nem félek semmitől, nem azért, csak valahogy a gondolatra reagálok így... Mert úgy látjuk rajta, jól érezné magát közösségben, sokszor hiányzik is neki a gyerektársaság, és biztos vagyok abban, hogy szeret majd óvodába járni (remélem az egészsége is úgy alakul, hogy gyakran mehet is :).

Ide tartozunk, a központi ovihoz. Kívülről és belülről is nagyon szép, viszonylag új ovi, nagy udvarral és játszótérrel, szimpatikus a vezetőnő is. Mivel ez a lakóhely szerinti óvoda, elvileg fel kell venniük, de most is legalább háromszoros túljelentkezéssel számolnak. És ugye jópáran előnnyel indulnak: a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, aztán azok, akiket tavaly hely hiányában nem tudtak felvenni és azok, akiknek a testvérük is oda jár már. Míg a vezetőnőt vártuk, körbenéztünk az épületben. Lóri nagyon érdeklődő volt, benéztünk két gyerekcsoporthoz is, az egyikben épp körtáncot jártak a nagyok és énekeltek. Az óvodavezetőnek nagyon tetszett Lóri, pár kérdést hozzá is intézett, aztán felvette az adatokat. Június elején lesz eredmény, az óvoda ajtajára függesztik ki a felvettek névsorát.

Biztos, ami biztos alapon átmentünk ennek az ovinak a tagóvodájába, ami tőlünk kb. ugyanolyan távolságra van, csak annyi az előnye, hogy mellette van egy bölcsőde is, ami Marci szempontjából lenne jó. A tagóvoda szimpatikusabb és barátságosabb, de mivel nem ehhez tartozunk, ide kisebb az esély. A vezetőnővel történt beszélgetés után itt is benéztünk két csoporthoz, az egyikben (a Katica csoportban) egész sok időt is töltöttünk, Lóri bekapcsolódott a játékba. Mindkét óvodában vegyes csoportok vannak, így a nagyon különösen ügyelnek a kicsikre. Az egyik kisfiú Lóri haját csodálta, mint kiderült, korábban neki is fürtjei voltak, az első hajvágásig :) A kábé 20 perces játék alatt Lóri felénk se nézett, csakúgy, mint a másik 2,5 éves kisfiú az anyukájára. Nagyon szimpatikusak, kedvesek, közvetlenek voltak az óvónők is. Aztán az ebéd miatt jöttünk is el már, bár ha Lórin múlik, biztosan maradt volna még. :)

Számunkra is nehéz lenne a választás, az elsőben ismerős is biztosan lenne, a szomszéd kisfiú, Marci, akivel Lóri amúgy is szokott játszani... Így talán a legjobb, ha úgy lesz, ahogy a Sors akarja.

Unokatesók

Húsvétkor Anyukáméknál jártunk, jó egy hétig együtt volt a három unokatestvér. Már nagyon ügyesen eljátszanak együtt, bár persze Marci korából kifolyólag leginkább csak nézni tudja a nagyobbakat, hamarosan viszont már együtt csinálhatnak mindenfélét. Gergő nagyon empatikus Marcival, ad neki enni is, vígasztalni próbálja, ha sír. Lórit pedig inkább csodálja, ahogy csak a pici gyerekek tudnak a kicsit nagyobbakra tekinteni. 

Nagyon jó idő volt, így a fiúk sokat tudtak szaladgálni a kertben, a kis kertészek még segítettek Mamának is virágot ültetni. Lórinak továbbra is a motor a nagy kedvence, de azért az újonnan kapott futóbiciklin is ügyes már. Gergőnél viszont a tricikli iránti érdeklődés töretlen.

Táncolni, rádiót kapcsolgatni még mindig nagyon szeretnek, meg Mami pici üvegcséit, kozmetikáit pakolni.

Lóri most is volt vonatozni, Békéscsabáig mentünk megint, oda- és vissza. Ő adta a jegyet a kalauz bácsinak. Papáéknál megnéztük a munkagépeket, kamiont, traktorokat, targoncákat, az almaválogatót, na és a sorompót. Ő nyithatja a garázsajtót és a kaput és együtt állnak le a garázsba Papával, ezt olyan nagy élmény számára, hogy gyakran emlegeti még itthon is.

Voltunk Tibikééknél, aki egyidős Lórival, a fiúk hatalmasat játszottak a kertben: traktoroztak, motoroztak, struccot, bárányokat néztek együtt. Volt is sírás, mikor este haza kellett menni.

Külön élmény a sok régi meséskönyvem Anyáéknál, Lóri kedvence a Vidám mesék volt, A három kiscicát minden nap el kellett mesélni és az Évi az óvodában is gyakran előkerült. A húsvétra kapott Maszat a vonaton is aranyos mese, gyakran kéri Lóri, hogy azt vegyük elő, csakúgy, mint a Bogyó és Babóca Évszakos könyvet és a Boribon-sorozatot. És néha kívánságlistára kerül az Annapetigergő is. :)

Locsolóvers 2

Locsolóvers

Húsvétkor Lóri ügyesen elmondta a locsolóverset mindenkinek, megörökíteni viszont igen idétlenül sikerült sajnos, mert nem volt elég hely a gépen és automatikusan kikapcsolt a gép :(

Repül az idő...

Azt gondoltam, aktívabb leszek majd az új blogon, erre eltelt jó egy hónap, mire újra leülök írni magunkról egy kicsit.

A fiúk betegek voltak hosszabb ideig, Lóri kezdte enyhe megfázással, aztán Marci, majd erre jött egy másik vírus, ami előbb Lórit döntötte le jobban, majd mikor ő már jól volt, Marcit. Így eltartott vagy 3 hétig, míg teljesen meggyógyultak. Mindketten hánytak is sajnos és ez valószínűleg annyira tönkretette Lóri fogát, hogy elkezdtek rohamosan szuvasodni. Így most fogorvoshoz is járunk, egyelőre ecsetelésre. Tejfogat legkorábban csak 3 éves kor körül tudnak tömni, amikor a gyerekek már együtt tudnak működni a kezelésben. Remélem addig nem romlanak el nagyon a fogacskái...

Voltunk vérvételen (részben emiatt is), Lórinak tökéletes eredményei vannak. Marci picit vérszegény, úgyhogy ő kapott Maltofer-cseppeket (anno Lóri is szedett és határozottan jót tett az étvágyának).

Marci 9 hónapos lett. 6 foga van már (igen gyors fognövesztésbe kezdett, és még csak nem is nyűgösködött emiatt) és szinte csak darabos ételeket szeretne enni, ami néha azért okoz némi fejtörést nekem, de már kezdem megszokni. Rengeteget áll már, stabilabban ül és mászik is, de a kúszás még gyorsabb, így sokszor pár mászólépés után kúszásra vált. :) Egyetlen szót mondogat minden nap, ez pedig a "Mammma". Napközben kétszer-háromszor alszik, éjszaka maximum egyszer ébred. Nagyon élvezi a babakocsizást, mióta ülhet, mert így mindent láthat. Ügyesen kommunikál a szembejövőkkel, akik nem is szokták szó nélkül hagyni a mosolyát. :)

Marci üldögél

Átköltések

Ez elment horgászni,
ez meglőtte,
ez hazavitte,
ez megsütötte,
ez az iciripiciri meg mind megette.

A part alatt
A malomban, a malomban,
három tarka macska, három tarka macska.
Egyik szitál, másik rostál, harmadik rohangál, harmadik rohangál.

Tudja Lóri, hogy nem így van, de neki így jobban tetszik. :)
És nekünk is persze. ;)

Mai Lóriság

Az utóbbi hetekben elég korán ébred Lóri és mivel egy szobában alszunk Marcival, kértem, hogy menjünk át a másik szobába pihenni még egy kicsit. Ugyanis Lóri, amint kinyitja a szemét, elkezd már csacsogni is. :) Ma is beszélt, csak beszélt, én meg kérleltem, hogy aludjunk még picit. Erre ő:
-Majd később beszélgetünk. Jó lesz, Anya, jó lesz?
Majd pár perc múlva újra megszólal:
-Anya, menjünk már ki, beszélgessünk végre!

A nappaliban játszanak Marcival, én pedig bekapcsolom a porszívót. Lóri szalad oda hozzám:
-Anya, elpakoltam a játékokat, mert porszívózol (azok ugyanis a nappali szőnyegén vannak), ügyes vagyok?

Marci kúszik

Lóriszáj, Lóriságok

Olyan nehéz összeszedni a Lóriságokat, mert mindig elmulasztom leírni, aztán meg elfelejtem... Ezt a bejegyzést is már elkezdtem pár hete (most nézem, egy hónapja :D, azóta bővítem. :)

-Apa, mit csináljak, mit csináljak? Elfáradtam!

Inci Mama zizit hozott Lórinak. Felragyog az arca, elveszi a zacskót, de elfelejti megköszönni nagy izgalmában. Kérdezem Tőle, mit kell ilyenkor mondani?
-Nagyon szeretem a zizit!

Miután beprogramozom a mosógépet, bekapcsolom a gyerekzárat és Lóri is kapcsolhat rajta (ő úgy tudja, ő indítja be. :)
-Anya beindította a mosógépet. Én is be szoktam indítani a mosógépet, anya büszke rám!

Bemegy az apjához a fürdőbe.
-Apa, letusoltál? Tiszta lettél?

Imádja a tűzoltókat, itthon sokat játszik tűzoltósat. A keverőtál a tűzoltósisak, a porszívó gégecsöve a locsolócső és a hinta rúdján csúszik le tűzoltáshoz. :DDD Mostanában ha tiltakozik valami ellen, de tudjuk, hogy az csak dac, akkor azzal bíztatjuk, hogy a tűzoltók is szokták azt csinálni (pl. ebédelnek, fürdenek). Egyik este mondta, hogy nem szeretne fürdeni és még sírni is elkezdett, mert már nagyon fáradt volt. Aztán mégis elkezdett vetkőzni és közben beszélgettek Tomival. Mondta Lórinak, hogy a tűzoltók nem szoktak ám sírni! Erre Lóri:
-De én sírós vagyok!

Az utóbbi hetekben minden reggel szalad az apja után a folyosóra, míg az öltözik, hogy nem adtam még neked puszit! És ezt megcsinálja vagy ötször. :)

Apja fia